Felemel, műveltséget ad, erősít, összetart

Topolyán bemutatták a Kiss Lajos Néprajzi Társaság Könyvtára sorozatának újabb darabját – A könyvbemutatót a magyar kultúra napjához kötötték

„Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket”, hangzott el dr. Szőke Annának, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnökének köszöntőjében a Topolya Község Múzeumában szombaton tartott, nemzeti emléknapunkhoz kötött könyvbemutató alkalmával. Keretében a Kulturális értékeink a Kárpát-medencében-sorozat első darabjával, a Társaság 2014-es nagyszabású konferenciájával azonos kötetcímet viselő tanulmánykötetnek, Az Identitás megnyilvánulási formái a 21. század kezdetén című gyűjteménynek az ismertetésére került sor, mely válogatást ad közre a 2014-ben megrendezett konferencia előadásaiból. Mint azt az elnök kiemelte: örömére szolgál, hogy a Kiss Lajos Néprajzi Társaság 2015-ben két kiadványt is megjelentetett, és 2016-ban a Kulturális értékeink a Kárpát-medencében-sorozatnak is lesz folytatása.

– A mai napon büszke öntudattal állapíthatjuk meg, hogy a Kiss Lajos Néprajzi Társaság szellemi értékeinket igyekszik feltárni, becsülni és megőrizni. Olyan alkotókat tudhatunk magunk között, akik gyarapítják nemzeti és egyetemes kultúránkat. Kölcsey Ferenc olyan korban alkotta meg a Himnuszt, amelyet kétszáz éve irányadónak tekintünk kultúrában, identitásban, öndefinícióban, és bár a mai korstílus nem kedvez a reformkori patetikus látásmódnak, azért újra és újra kitermelődnek nemzeti kultúránk új hősei. Ilyen hősök azok is, akik kéziratukat adták e konferenciakötet megszületéséhez. A kultúra szövetségi rendszer: nemzeti kultúrák nélkül nincs európai kultúra, a nemzeti kultúra egyben tartja a magyarságot is. Sajnos, a szövetségi rendszer a mi közösségünkben szegmenseire osztódott. A vajdasági kultúra egyik szeletje a néptánc és a népzene. Aki néptáncol, az nem vesz részt irodalmi eseményeken, aki irodalmár, az nem megy el a népzenei és néptáncestekre. A színésztársadalom és a színházrajongók egy harmadik helyet választanak kultúrájuk megélésének színteréül. Mintha szubkultúrában élnénk valamennyien. Tévesen sokan azért mellőzik a néprajzi tanulmányok olvasását, mert az a paraszti életmóddal foglalkozik – állapítják meg tévesen. Nos hát ez a mai kötet mindenre rácáfol, mert sokrétűségével minőségi kultúrát kínál. A kultúra felemel, a kultúra műveltséget ad, a kultúra erősít, a kultúra összetart. Ehhez kívánok Önöknek kellemes kultúranapi feltöltődést – fogalmazott bevezetőjében dr. Szőke Anna, akit január 15-én, Zentán a magyar kultúra napja délvidéki központi ünnepségén a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa díjjal tüntetett ki.

A rangos elismeréshez a kitüntetettnek a könyvbemutató társszervezője, Topolya Község Múzeuma nevében annak megbízott igazgatója, Gazsó Hargita is gratulált az egybegyűltekhez intézett köszöntője keretében.Mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki jelenlétével megtisztelte az eseményt, ugyanezen gesztussal élt, majd többek között kiemelte, hogy ez esetben, ha az ünnepet könyv- vagy konferenciakötet bemutatójával kapcsolják össze, hármas kapcsolódás jelenik meg. A folyatásban arra is kitért, mennyire jelentős ezen hármas kapcsolódás: az ember és ember között, az ember és a természet, valamint az előbbi és az Isten között létrejövő kapcsolat mind szorosabbá tétele.

– Az, hogy mennyire fontos ezt a hármas kapcsolatot összefogni, kialakítani önmagunkban, az itt jelenlévők számára egyértelmű. Itt a hagyomány, az ember kulturális antropológiai értékeinek szakértői ülnek, akik mindezt egyben látják, egybe tudják kapcsolni. Ha valamiről ma időszerű beszélgetni, a tudomány nyelvén szólni – és ez a kötet is erről akar szólni –, az az, hogy miként tudnánk megtalálni az a harmóniát, amely az ember és környezete, ember és ember között, valamint ember és Isten kapcsolatában valamikor magától értetődő volt – fogalmazott mgr. Hajnal Jenő, aki kiemelte: e harmóniának nagy jelentőséget tulajdonít, és mindez hozzájárul a néprajztudománynak, valamint a kulturális antropológia azon kutatási területeinek felértékeléséhez, ahol ezeket a kapcsolatokat próbálják feltárni.

– Nemcsak az azonosságtudat, hanem valamennyiünk esetében az önértékelés tudata is nagyon fontos lenne. Ha a kapcsolat, az érték, az életcél és az önértékelés együtt meg tudná találni harmóniáját, akkor a magányosság, a szorongásérzés és a kitaszítottság, amelyet napjainkban megélünk, egészen másként csapódna le itt nálunk, vajdasági magyarok körében is – fűzte hozzá az MNT elnöke.

Az Identitás megnyilvánulási formái a 21. század kezdetén című válogatásban szereplő tanulmányok szerzői közül a hétvégén a topolyai helyszínen Csorba Béla, Silling Léda, Klamár Zoltán, Fehér Viktor és Kónya Sándor értekezett a könyvbemutató keretében rövid összefoglalót nyújtva, a kötetben megjelent tanulmányát bemutatva. Az esemény folytatásában, a bemutatót követően a Kiss Lajos Néprajzi Társaság megtartotta éves közgyűlését is.

Sz. A. 
Forrás: www.magyarszo.com

Szó-Beszéd Online
Kövess

Szó-Beszéd Online

Adminisztrátor at Szó-Beszéd
A Szó-Beszéd Online adminisztrátoraként közzétett hírek az állandó szerkesztői körön kívülről érkező szerzők bejegyzéseit reprezentálják.
Szó-Beszéd Online
Kövess

Latest posts by Szó-Beszéd Online (see all)

Szó-Beszéd Online

Szó-Beszéd Online

A Szó-Beszéd Online adminisztrátoraként közzétett hírek az állandó szerkesztői körön kívülről érkező szerzők bejegyzéseit reprezentálják.